Egyszer csak megvalósultak az álmaim….

Egyszer csak megvalósultak az álmaim….

Ez érdekes és lelkesítő lehet mások számára is, hogy a hobbimat sikerült vállalkozássá fejlesztenem! Azonban a nehézségek és kihívások, amikkel szembe kellett néznem, mielőtt elértem ezt a pontot, szintén fontosak a történetemben.

Az életem majdnem tökéletes. Csak gondolj bele, hátha a tied is majdnem az!  Nagyképűen hangzik, ugye? Amikor ezt hallja az ember, mire gondol? Biztos rengeteg pénze van, ingatlanok mindenhol, nyaralások követik egymást, mindenki rajong érte, mindent megkap, megszerez, gondtalanul él, tehetséges és rajzolgat, festeget, így könnyű!

Egyik sem! Átlagosan élek. Amikor az élet viharai tépázzák az embert, az kikezdi a kapcsolatait, a pénztárcáját, a biztonságát, az önbecsülését, az egészségét, a kitartását…egyáltalán, a bármibe vetett hitét.

Amitől szerencsés vagyok, hogy csodálatos családom van, csodálatos barátaim és a hobbim, ami kizökkent a valóságból arra az időre. Minden gyógyul, regenerálódik, és csak mosolyogsz, érted, hogy a világ elkezd visszamosolyogni rád. Ráébredsz, hogy mindig van tökéletes és boldog pillanat, ami ott ragyog a gyerekeid szemében, a szüleid elégedettségében, a barátaid szavaiban.

Az embert a pillanatnyi elégedetlenség, többre vágyás viszi előre, ez igaz, de amíg a céljaink felé törünk, addig észre kell vennünk a sok jót, ami körül vesz minket nap, mint nap.

Az egész egy ártatlan csevejjel indult.

Vannak barátaim, de csak egyetlen kell, aki elkezd jobban hinni benned, mint te magad. Egy teraszon ülve beszélgettünk arról, hogy milyen nehézségekkel szembesülhetsz, amikor megpróbálsz elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Verseny a jelöltekkel, hol tapasztaltabb és idősebb jelölt kell vagy nem, vagy éppen fiatalabb és teherbíróbb, vagy nő vagy férfi, a kvalitásaidnak megfelel vagy nem, fizetnek-e eleget vagy nem, beszélsz nyelvet, vagy nem beszéltek egy nyelvet….  Ki vállalja a kockázatot? Te vagy a cégtulajdonos…. csapda….

Szóval egy este az esélyeket latolgatva megfejtettük az élet nagy kérdéseit és mi lettünk a hobbi cégtulajdonos és a munkavállaló…. majdnem…. Csak lépésről lépésre.

Kiszámoltuk, összeraktuk, amink van, én a rajzaim meg az álmaim, ő meg a racionalitást. Elterveztük és semmi sem akart úgy alakulni, ahogy elképzeltük, de dolgozunk rajta és a nehézségek ellenére elkezdtük az addig csak kedvtelésnek tartott művészi tevékenységet vállalkozássá fejleszteni.

Ez magában rendkívüli eredmény, és méltán büszke vagyok rá. Ez kreatív és rugalmas megoldást jelent, és lehetővé teszi a szenvedélyem, a képességeim folyamatos kibontakoztatását, miközben a saját időbeosztásom és irányításom is megőrizhettem.

Talán érdemes megosztanom a történetet, hogy sosem késő, hogyha hiszünk magunkban, az másokat is meggyőz és lesz partnerünk ezen az úton. Ez a történet inspirációt jelenthet a te számodra is, hisz mind hasonló kihívásokkal nézünk szembe.

Próbáld meg, és egyszer csak megvalósulnak az álmaid!

Márti